Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

SZAMÓCA RECEPT-OLDALA

RECEPT LAP - ízek, tájak, diéták...


KŐVIRÁG ÉTTEREM ÉS PANZIÓ, KÖVESKÁL

2009.01.18

8274 - Köveskál,
Fő út 9/a

06/20/568-47-24 ( 06/20/KŐVIRÁG)

  

Kép

  

2010. tél

Így múlik el a világ dicsősége! Sajnos.

Hosszú időn át a Kővirág volt a kedvenc magyar éttermünk. Már nem az. Végtelenül sajnálom, mert nagyon szerettük.

A tipikus magyar történet: két lelkes, vidám, ügyes fiatal csinál valami klasszat, nagyot. Apránként szárnyára veszi őket a hírnév. Aztán valószínűleg belefáradnak. Már nem ők viszik a vállukon a helyet, hanem fapofájú, udvariatlan, minden szolgálatkészséget nélkülöző alkalmazottak.

A kővirág még mindig nem rossz. A magyar átlagnál határozottan jobb.

De a varázslat elmúlt.

Már nem szívet-lelket beleadó vendéglátás folyik ott, csak a szokásos nagy magyar éttermesdi.

Ha véletlenül arra jársz, tudj róla, hogy még mindig a legjobb a környéken, de ne várj már csodát!

Ha mégis visszatér a csoda, feltétlenül szólj!

  

Kép

 

A varászlatos múlt:

2009. nyár, aztán ősz, aztán tél... szóval ide visszajárunk.         

Kép Örömmel jelentem ki: találtunk egy nagyon jó éttermet Magyarországon!

Az az igazság, hogy nem volt könnyű megtalálni. Nem is sikerült volna, ha rá nem jövünk arra a nagy igazságra, hogy ebben az országban vendéglátóhelyet keresni egy módon érdemes: a már ott járt vendégek személyes tapasztalatai alapján.

A hangzatos reklámok és látványos honlapok nagyon be tudnak csapni. De ha egy étteremről/cukrászdáról több internetes fórumon, blogon csupa jót olvas az ember, akkor szinte biztos lehet benne, hogy nem fog csalódni.

A Kővirág éttermet a neten talált két dicsérő mondat alapján kerestük meg. Köszönet érte annak, aki azt a két mondatot leírta!

Kép Köveskálon nagyon sokszor jártunk már, de soha nem tűnt föl a kis utcában található panzió. De ha föltűnt volna, sem jut eszünkbe bemenni, mert a bejárat alapján nem gondoltunk volna rá, hogy itt étterem is van.

Az étterem egy udvarból és egy belső térből áll. Mindkét rész kellemes hangulatú, igényesen berendezett, kényelmes.

Az udvaron egy hatalmas kemence fogadja a betérőket a tetején dunsztolódó uborkásüvegekkel. A kertben hatalmas fák, hinta, gyerekjátékok a kicsiknek.

Az étlap rövid. A konyha magyaros.

Az első pozitív meglepetés: kóla, fanta és hasonló lötty nincs. Van helyette frissen készülő limonédé, bodzaszörp, gyömbérszörp és jófajta borok.

A rövid étlap kiegészítéseképpen van még napi ajánlat, ami majdnem annyi ételt tartalmaz, mint maga az étlap. A napi ajánlat is tartalmaz leveseket, főételeket és desszertet is. Sőt, főzelék is van.

Kép A következő meglepetés: itt mindent lehet! Sokéves magyarországi tapasztalatokból okulva először nagyon-nagyon félve tettem föl azt a kérdést, hogy egy bizonyos ételhez kaphatnék-e más köretet. Az igenlő választól fölbátorodva, aztán vérszemet kaptam: többféle ételből "összeollózva" olyan vegetáriánus vacsorát sikerült összeállítani finoman fűszerezett grillezett zöldségekből és (kitűnő!) gombafasírtból - egy olyan étteremben, ahol alapból nincs vegetáriánus étel -, hogy mind a tíz ujjamat megnyaltam volna utána, ha szokásom lenne az ujjnyalogatás.

De nem csak az én vegetáriánus vacsorám volt kifogástalan.

A húsételek is hibátlanok, éppen úgy, mint a saláták. A húsételek közül kiemelten ajánlanám a magyaros sertésbordát tócsniban sütve, igazi, sűrű házitejföllel a tetején. De az sem fog csalódni, aki a pörköltet választja galuskával vagy tojásos nokedlivel.

Van harcsapaprikás, cigánypecsenye, hagymás rostélyos, borjúpaprikás, de cukkinifőzelék is.

A desszertek pedig fölteszik a koronát a vacsorára. Már az illatuk is élmény.

Kép Pirulva vallom be, a gyerekeim egybehangzóan kijelentették, hogy soha életükben nem ettek még az enyémnél jobb túrógombócot, de a Kővirág túrógombóca az enyémnél is jobb.

Számomra pedig gyerekkorom egyik kedvence: a házi baracklekvárral tálalt fahéjas, bundás sült alma volt kellemes meglepetés.

Aki a Balaton északi partján vagy a Káli-medencében jár, ne hagyja ki Köveskálon a Kővirág éttermet! Én azt hiszem, nem fog csalódni benne.

Aki pedig még meg tud mozdulni az itt elköltött ebéd után, sétálja le a plusz kalóriákat a Kőtenger megtekintése közben.

  

Aztán: 

2010 tél, tavasz, nyár...

Elautóztunk a Kővirágba, megtettünk hóban, jégen többszáz kilométert, mert éppen ünnepeltünk, és úgy gondoltuk, a Kővirágban nagyon szép estét fogunk eltölteni.

Aztán csak néztünk, és nem értettük az egészet.

A tulajdonos lány nagyjából szóba sem akart állni velünk. Egy távoli asztalnál meghitten beszélgetett egy másik leányzóval, és ránk sem hederített.

Az étterem egyébként üres volt.

Sötét volt, hideg és fagyos volt a hangulat is.

  

Kép

  

A kínálat minimális volt. Végül, mikor a tulajdonos lány mégis odajött, legalább negyed óra nehézkes, kelletlen egyezkedés következett, mert a fölajánlott négyféle étel közül egyik sem volt igazán az, amit szívesen ettük volna.

Ha nem autózunk több órát, egyszerűen sarkon fordulunk, és elmegyünk.

Végül aztán egyáltalán nem azt kaptuk, amiben a hosszas tárgyalások alatt megegyeztünk.

  

Kép

 

A libacomb ellen semmi kifogásunk nem volt. Finom volt, omlós, jól fűszerezett.

Kaptunk viszont grillezett zöldséget, ami szecskára vágott sótlan, ámde fél kiló kristálycukorral megszórt, égetően csípős sárgarépából és cukkiniből állt, és brutálisan rossz volt.

Desszertnek pedig apró, papírvékony, ócska baracklekvárral megtöltött, hideg palacsinta következett a beígért házi szilvalakváros helyett.

Szomorúak voltunk.

Azóta tettünk még néhány próbát.

Sajnos a Kővirág már nem az, ami régen volt.

Nyáron már színét sem láttuk a tulajdonos párnak. Udvariatlan, modortalan, minden segítőkészséget nélkülöző pincérek szolgáltak ki "futószalagon".

Egyéni kívánságokról, az étlaptól való akár legminimálisabb eltérésről szó sem lehetett.

Kaptunk grillezett zöldségként szárított olasz fűszerkeverékkel vastagon beszórt csúnyán koszos, tisztítatlan répát, a kérésünk ellenére tejföllel vastagon leöntött túrógombócot (és emiatt elkeseredetten bőgő gyereket), mirelit sültkrumplit.

  

Kép

 

Nem tudom, próbálkozunk-e még mostanában a Kővirággal.

De kérem, szóljon, aki azt tapasztalja, hogy elmúlt ez a nemszeretem-hullámvölgy, és a fogadó a újra a régi, szívvel-lélekkel vendégszerető módján várja az oda betérőket!

 
 

 

Értékelés

A maximum 10 csillag
  A csillagok egytől ötig az iskolai egyes, kettes... ötös érdemjegynek felelnek meg. Az öt fölötti csillagok már a szuper kategóriát jelentik!

 

étel:                                                 KépKépKépKép

desszert:                                         KépKépKépKép

ital :                                                 KépKépKépKép

kiszolgálás:                           KépKépKép

hangulat:                                        KépKépKépKépKép

a  vendégtér kialakítása:               KépKépKépKépKép

tisztaság:                                         KépKépKépKépKép

mosdó (kialakítása, tisztasága):   KépKépKépKép  (Végre átépítették, de hogy miért úgy, ahogy???)  

ár-érték arány:                         KépKépKépKép

 

Ha más a véleményed, írd meg!

Természetesen nem vagyunk tévedhetetlenek. És ahány ember, annyiféle ízlés.

Lehet, hogy amikor ott jártunk, éppen rossz volt a csillagok állása vagy migrénje volt az ott dolgozóknak. De persze az is lehetséges, hogy mi láttuk túl rózsaszínben a világot azon a napon, és azt is ehetőnek/ihatónak találtuk jókedvünkben, amit te a szomszéd kutyájának se adnál oda.

Mondd el a véleményedet te is!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kővirág

(Zoli, 2014.07.19 01:20)

Hogy új információ is legyen az étteremről. Nemrég élvezhettem családommal a hely vendégszeretetét. Nem tudok vélemény mondani, milyen volt, csak hogy most milyen.
Kedves, figyelmes személyzettel találkoztunk. Az ételek nem csak nevükben izgalmasak, valóságban is finomak és bőségesen. Az étlap kevés féle ételt foglal magába, de nap mint nap picit változott, fenntartva az érdeklődést. A túró gombócuk maga a mennyország. :)
A limonádé tökéletes, s a borok között is megtaláltuk az ízlésünknek megfelelőt a pincér segédletével.
Nyáron már déltől várja az éhes vendégeket.

Gault&Millau

(Cicero, 2013.10.11 13:53)

http://444.hu/2013/10/10/costes-onyx-zona-a-legjobb-ettermek-a-gaultmillau-szerint/
A sok rossz tapasztalat után érdekes a fenti cikk értékelése. Bár, én még nem jártam ott, csak a Gasztroangyal egyik adásában figyeltem fel a helyre, ezért is csodálkozom a sok negatív élményen. Az is igaz, hogy a műsor sem hozta meg a kedvemet a helyhez...

kővirág

(jenci, 2013.03.15 10:33)

Amatőr, gagyi, nevetséges és pancser társulat. KATASZTRÓFA!

az élmény

(a szakácstanár, 2011.03.14 10:45)

Nos, március 13 hosszú hétvége, 13 óra. Megtaláltuk az egykor nagy hírű Kővirág panziót. Az étterem tök üres, a kertben 3-4 asztalnál vendégek. Hangsúlyozom március van. A nap nem süt még elég melegen, ezért kérem hogy a teljesen üres belső teremben szeretnénk fogyasztani az öt tagú családommal. A válasz ott sajnos nem lehet, mert az egész le van foglalva ebédre. (és du 13 órakor még tök üres???). Annyira még nem volt tavasz,hogy három kiskorúval egy ebédnyi időre (1-1,5 ó) kabátban és sapkában fogyasszak.
De azt sem értem ha ebédre foglalva vannak akkor 13 ó.kor még nincs ott senki???
Na mindegy el jöttünk, pedig "csak" egy szakács szakoktató vagyok....

Re: az élmény

(Kővirág, 2011.03.14 13:11)

Nagyon sajnálom, hogy ti is csalódtatok.
A gyerekek miatt kiváltképp.
Az a szomorú, hogy az eddigi tapasztalataim szerint nem is nagyon lehet jó éttermet találni arrafelé a közelben.

Re: Re: az élmény

(Virág Katalin, 2012.07.14 16:43)

Pedig van jó étterem Köveskálon is mégpedig egy új amit úgy hívnak hogy Pipacs vendéglő!!!Friss mediterán ízek és odaadó kiszolgálás!!!

Re: Re: Re: az élmény

(móni, 2012.10.04 13:59)

A pipacs étteremben 2012. júliusában savanyú és zavaros volt a leves, légy volt a burgonyapürében, zörgött a homoktól a zöldsaláta. Amikor mindezt szóvá tettem, majdhogy nem úgytűnt, hogy én tettem a legyet az ételbe és hogy mindenki eszik, csak én panaszkodom. A pincér nem volt a helyzet magaslatán, összekeverte az ételrendelést, fogalma sem volt, hogy az étel elnevezése valójában mit is takar és hogy milyen borokat tartanak. Véleményem szerint az ételek túl voltak komplikálva és az ízek egyáltalán nem harmonizáltak egymással. Egy biztos, mi kétszer jártunk az étteremben, először és utoljára.

Hozzászólások

(Szamóca, 2012.02.09 22:15)

Kedves Hozzászólók!
Kérem, hogy mellőzzétek a trágár, személyeskedő megnyilvánulásokat, mert azokat mindenképpen töröljük.
Köszönöm!

Kővirág

(Szamóca, 2011.08.31 13:18)

Szia Írisz!
Nagyon sajnálom a Kővirágot.
Az idei nyáron többször elautóztunk mellette, de már be sem mentünk. Nem akartunk megint, még nagyobbat csalódni.
Annyira szerettük! Annyira kár érte!
Köszönöm szépen a pince-ajánlásodat. Ha újra arra járunk, talán sikerül kipróbálnunk.

Kővirág

(Írisz, 2011.08.31 13:14)

Sziasztok!

Ha nyár, akkor nekünk sok éve Köveskál. Lent már írtam Káli néven, s gondoltuk idén, h a tavalyi "mosolyszünet" után belevágjuk a fejszénket a Kővirágba - persze, csak képletesen. :-) De a bicskánk így is beletörött...

Azt tudnám javasolni Gyurinak és Katának, a tulajdonosoknak, h ne sajnálják a pénzt új tányérokra, mert ezek még a rég felszolgált ételmennyiséghez mérve az új, szerintük egész adagokhoz képest nevetségesen nagyok, és elég hülyén néz ki a tányér közepén az a kis eledel - tekintve éttermük stílusát, ami nem egy Gasztronómia Magazinban látott fotóra kellene hajazzon.

Amit ettem, finom volt, de nekünk már nagyon drága lett - az adaghoz képest pedig orbitálisan. 3 fogásos vacsora után 2 órával otthon tömtem a közeli káptalantóti bio piacon vett házi kenőmájast a Köveskálra szállított békebeli nagyvázsonyi kiflivel. Még jó, h volt otthon.
Pedig nem vagyok bélpoklos, tudtommal.

A kiszolgálók még ennél is borzalmasabbak. Nem tudom, miért jó a tulajnak modortalan és nyeretlen talán tanulónak még beillő, de kész szakembernek semmiképpen nem elfogadható pincérekkel körülvennie magát.
Kérdéseink a borról lepattantak, rugalmasság nista.

Meg is jegyezték, h tavaly nem láttak minket. Túl udvarias passzomban nem volt kedvem a diplomatikus lehúzáshoz sem.

Aki viszont Köveskálon igazi házit akar enni vadból pl., vagy bármit, amit ő kér, egyeztetés után az Ódon Pincénél, Tomboréknál elfogyaszthatja. Nem kell nagy környezetet várni.. ah a nevében van: pince, előtte épült házban rossz időben, jó időben pedig a kinti fa asztalokon, a szőlőtőkékkel körülvéve. A pincének van honlapja, ott érdemes a telefonon egyeztetni, ha vki tudja, h pl. arra túrázik. Ők egész évben nyitva vannak. Irma istenien süt-főz, bármit is találtok ki. Maguk szedik a vargányát, sok mindent maguk állítanak elő.
Mi ide pártoltunk át. Áraik pedig a Kővirághoz képest - és egyébként is - mesébe illően elfogadhatóak.

Sok szerencsét, ha vki odabátorkodik. Legyen szíves, írja le a tapasztalatát, kíváncsi vagyok rá.

Kővirág

(Kati és Laci, 2011.02.07 15:13)

Nyáron voltunk ott. A kaja nem volt rossz, de a pincér ritka bunkó volt. Egy cigány fiú volt. Nagyon rossz élmény maradt az az ebéd.

Kővirág

(Szamóca, 2010.12.18 15:36)

Igen, sajnos egyet kell, hogy értsek veletek.
Eddig nem vitt rá a lélek, hogy megírjam az aktuális tapasztalatainkat, mert annyira szerettem a régi Kővirágot.
Az első csalódás óta több próbát is tettünk.
Idén nyár végén már minősíthetetlen volt a pincér fiú viselkedése, és az étel is más volt. Nem, nem volt rossz, de fényévekre volt a régebbi kővirágos ízektől.
Nagyon sajnálom.

Kővirág

(Káli, 2010.12.16 20:17)

Ssiasztok!

Sok éve Köveskálon nyaralunk, sok egyéb helyi rendezvényre is járunk. Rögtön az első nyáron megszerettük a Kővirágot. Lelkes fiatal házaspár újszerűként tesz le hagyományosat elénk - konkrétan és átvitten is. Imádtuk a konyhájukat.
Aztán már csak szerettük - de még minden nap ott vacsoráztunk.
Majd eszünkbe jutott, h ki kellene mást is próbálni a környéken.
Idén sajnos már nem kívántuk a konyhát, a hely szellemét.
Az árak megdrágultak, az adagok összementek.
Azt gondolom, már egy másik réteget céloztak meg, mint kezdetben. Jellemzőbb, h elmentek egy divatosabb irányba, akár a borkínálatukban is.
Talán ezt érzem, ez jön át az ételek ízén is... mintha a pulzus kicsit lassabban verne a korai csupa szív főzés helyett.

Mindamellett még mindig nem rossz a konyha. Csak más, mint rég, s aki azt is kóstolta, annak ez már csak mű-vészkedés.

Kővirág

(Katilaci, 2010.08.27 09:37)

O. K.

Kővirág

(Szamóca, 2010.08.26 17:22)

Nálam bonyolítja a helyzetet, hogy az általad fölsorolt éttermek közül azokban, amelyekben jártam, általában hallani sem akartak arról, hogy az aktuális kínálatban éppen nem szereplő vegetáriánus ételt készítsenek. (A kínálatukban többnyire nincs vegetáriánus étel.) Én viszont nagyon régóta nem eszem húst (és vagyunk még így ezzel többszázezren ebben az országban).
Számomra alap, hogy egy étteremben a rendelkezésre álló alapanyagokból - kérésre - össze tudjanak hozni egy élvezhető húsmentes fogást. Akkor is, ha egy agyonsztárolt helyre megyek be.
Ha a "csúcsgasztronómia" arról szól, hogy én nézem, amíg a társaságomban levők esznek, és maximum desszertet tudok választani, akkor nem igazán kérek belőle.

A Kővirágban utoljára kb. három hete voltunk. Akkor szereztük a már említett negatív tapasztalatokat.
Többen, többféle ételt ettünk. Bevallom, az enyém nem volt jó. A többiek dicsérték a sajátjukat.
Nagyon sajnálom, hogy - az általad tapasztaltakból ítélve - nem egy véletlenül kifogott rossz nap volt, amikor ott jártunk, hanem előfordulhat, hogy tényleg bajok vannak a Kővirággal az utóbbi időben.
Nagyon nem szeretném!
Teszünk még egy próbát, az biztos.

Kővirág

(Katilaci, 2010.08.26 15:16)

Azt hiszem, a hazai csúcsgasztronómiáról (a nem hazait sajnos nem ismerem)vallott nézeteink nem állnak távol egymástól, de az általam előbb felsorolt éttermek némelyikét nagyon kedvelem.
A Kővirágban a múlt héten voltam. A kiszolgálás nem volt rossz, bár a máshol már említett fiatal pincér egy kicsit sutának tűnt, az ételek viszont nem a legjobb benyomást tették: száraz, rágós töltött csirkecomb, hagymával simán megszórt krumpli, mint krumplisaláta, nem grillen készült grillezett harcsafilé, félig nyers, de túlmikrózott palacsinta. A szörpök persze finomak voltak.
Az is igaz, hogy csak egyszer voltunk ott, és ebből messzemenő...

Halk megjegyzés

(Szamóca, 2010.08.26 14:54)

Csak halkan mondom, és ne legyen igazam, de legutóbb nem voltunk elájulva a Kővirágtól sem. Erősen nem.
A kiszolgálás a náluk eddig megszokotthoz képest pocsék volt.
Mivel szeretjük azt a helyet, teszünk még egy-két próbát és reménykedünk.

Csúcsgasztronómia

(Szamóca, 2010.08.26 14:51)

Szia!
Az általad említett éttermek közül nem mindegyikben voltam. Néhányban igen.
Egyikről sem alakul ki jó véleményem.
Azt tapasztaltam, hogy ami a "csúcsgasztronómia" szintjén folyik nálunk, az nem vendéglátás, hanem valami számomra élvezhetetlen, sznob, felsőbbrendűség-tudatos szeánsz.
A vendég ebben a szertartásban teljesen jelentéktelen szerepet játszik.
Nem állítom, hogy mindenütt így van, hiszen sokezer olyan étterem van az országban, ahol még nem voltam. Biztosan vannak közöttük nagyon jók is.

Kővirág

(Katilaci, 2010.08.26 14:30)

Azt írod, hogy "Őszintén megmondva: én jelenleg nem tudok a Kővirágnál jobb éttermet ebben az országban". Vannak különféle - valószínűleg részben érdekvezérelt, de mégis - szakmai sorrendek a hazai éttermekről. Ezek nem feltétlenül egyeznek meg teljesen egymással, de pl. a Costes, a Visz, a Bock, a Csalogány 26, a Fausto's, az Alabárdos szerepelnek rajtuk. Ismered ezeket az éttermeket, és így tartod a Kővirágot a legjobbnak, vagy a csúcsgasztronómiával nem foglalkozol? (Én voltam ezekben, a Kővirágban is, és szerintem nem lehet őket egy lapon említeni - nem a Kővirág javára.) Üdv.!

Kővirág

(Barba, 2010.07.26 15:41)

Nyaralásunk alkalmából kerestük fel a Kővirág éttermet az itt olvasott ajánlás alapján. Sajnos mikor odértünk még nem volt nyitva, de megvártuk a nyitást (hétköznap ha jól emlékszem 17-kor nyit az étterem) és nagyon jól tettük! Ilyen jó érzésekkel már nagyon régen távoztunk éttermből. Az italok (bodzaszörp és limonádé), a levesek, a főételek mind-mind tökéletes, házias ízű csodák voltak, nélkülözve minden mirelit, szárított stb. baromságot, amivel szinte mindenhol elrontják az ételeket. A korona tényleg a desszert volt az élményre: az a (még langyos) mandulás süti, az valami mennyei volt. Köszönöm, hogy ajánlottad ezt az éttermet és bár nekünk nagyon messze van, de biztos nem utoljára jártunk ott!