VÍZÖNTŐ

Az Észak-Amerikából származó csicsókát hazánkban a 17. századtól ismerik, és a kutatások egészségvédelmi szempontból igen kedvezőnek ítélik a fogyasztását. A súlyfelesleggel küzdők és a cukorbetegek számára a csicsóka  kifejezetten ajánlott.

Régebben a szegények eledelének tartották, mert az igénytelen talajban is könnyen megterem.

A csicsóka a fészkes virágzatúak családjába tartozik, kb. két méter magasra nő, tövenként 12-26 krumplihoz hasonló, de annál "göcsörtösebb" felszínű fehér, sárga vagy piros gumót terem. (Nálunk a fehér gumójú a legelterjedtebb.)

A csicsókagumó káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, cinket, béta-karotin-, B vitaminokat, niacin- és C-vitamin-tartalmaz. Életfontosságú aminosavként lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Nátriumban viszont szegény. Energiatartalma tíz dekánként 335 kJ, azaz 80 kcal.

A csicsóka fogyasztása mindenkinek ajánlott, aki egészségesen szeretne táplálkozni, különösen előnyös lábadozó betegeknek, sportolóknak, gyerekeknek, székrekedésben szenvedőknek.

Nagy rosttartalma miatt laktató hatású, ezért a fogyókúrázók étrendjébe is ajánlott beiktatni. Májvédő hatásából adódóan pedig jó a májbetegeknek. A tanulmányok azt bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van a magas vérnyomás és a szervezet káliumhiánya között. A csicsóka szabályozza a vérnyomást is.

A csicsóka nagy értéke, hogy gumójában található szénhidrát nem keményítő formában, hanem inulinként van jelen (az inulin az emberi emésztőrendszeren bontatlanul áthaladó poliszacharid, az emberi szervezetben nem szívódik fel), ezért diabetikus készítmények előállítására, csecsemők, betegek táplálására kiválóan alkalmas. Az inulin ezen kívül probiotikus tulajdonságú, csak a hasznos bélbaktériumoknak szolgál tápanyagul, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. Táplálja és fenntartja a kedvező bélflórát.

A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon bíztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsókalének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidózis, és a cukorbetegség is.

A gumókat vízben, kefével alaposan tisztítsuk meg, vagy szükség szerint hámozzuk. A hámozásnál levágott nagyobb darabokat érdemes elültetni. Rövid ideig héjában főzzük, süssük, így kevesebb energiát használunk, időt takarítunk meg. A többi zöldséghez hasonlóan a csicsóka is nyersen fogyaszva a legegészségesebb, így jut belőle szervezetünkbe a legtöbb vitamin, ásványi anyag. A nyers, hámozott csicsókát rágcsálhatjuk főétkezések között, íze hasonló a karalábéhoz, káposztatorzsához, amelyet a legtöbb gyerek szeret. Elkészíthetjük köretnek is húsos, zöldséges ételek mellé. A sós vízben főtt csicsókát önállóan, vagy burgonyával vegyesen is kínálhatjuk. A krumplihoz hasonlóan sülev, főve, rakva készíthetjük el a csicsókát. Friss salátákba is kiváló.

Egy nagyon finom csicsókás étel, próbáld ki te is: CSICSÓKA POGÁCSA. A felhasznált liszt harmadát helyettesítheted teljes kiőrlésű liszttel is.