VÍZÖNTŐ

Nem kell a szereteted, mint ahogy nagyon kellett, de már jegyet szereztem a semmibe.
Mi vagyunk azok, akiknek nem volt gyermekkorunk, és gyermekünk sem lesz. Nekünk van a legnagyobb hitünk magunkban, és bennünk nem hisz senki. Mi vagyunk a meg nem értettek, és mi nem próbálunk megérteni senkit. Minket pusztít el a világ, és mi építjük fel újra.
Mi vagyunk azok, akik megvetik a kispolgárokat, és mi leszünk a társadalom megalkuvói.
Odaadjuk az utolsó kincsünket is egy csepp jóságért, de soha nem kapunk érte semmit.
Árvák vagyunk, hiszünk Istenben, mert ő megbocsát.
Mi mondunk búcsút, és mi vagyunk másnap ugyanott, ahonnan örökre elmentünk.
Életekbe lépünk be, és kilépünk önmagunkból. Mindig úton vagyunk, és nem érünk oda sehová.
Hiszünk a feltámadásban, mert soha nem találunk békét.